Hatalom. Az ember felbukkanása óta ott lakik mindenkiben a gonoszság, melynek fontos eleme az egoizmus és a hatalomvágy. Ez a két alkotó képes megváltoztatni nem csak az embert, de a világot is, mivel az ember elsődleges céljaihoz tartozik: hogy minden körülötte forogjon, az történjen meg, amit ő szeretne, és azt tehessen, amit csak akar függetlenül attól, hogy másra milyen hatással vannak a döntései. Ebből származnak az önző viselkedésmódok és az érzelmek nagy része. Idetartozik például egymás manipulálása és irányítása, emellett a harag, sértődékenység, irigység, vágy, önzőség.
Kivételnek számít egyértelműen a szeretet, bár egyesek azt állítják, hogy a szeretet önző, melyet azzal magyaráznak, hogy azért keressük a Nagy Őt, hogy magunkat boldoggá tegyük. Ez azonban nem így van. Az igaz szeretet pontosan azt ábrázolja, hogy másokat magunk elé helyezünk, ennyire szeretjük őket, hogy a saját egónkról lemondunk értük. Különben az, amiről beszélnek, nem az.
De a hatalomnak milyen eszközei is lehetnek? Az ember, mai világának irányításában jelentős figyelmet tanúsít anyagi kérdéseinek. A pénz igen meghatározó eszközzé vált életünkben. Korlátokat szab tevékenységeinknek, hatást gyakorolhat fizikai és lelki létünkre egyaránt. Ahogy mondani szokták:,, A pénz hatalom”. Ezek a nagyravágyó emberek, természetesen, kifogásokkal is felkészülnek, mint például a pénz boldoggá tesz, és hogyha van pénzed, akkor gyönyörű életed lesz. Magától értetődő, hogy ez nem igaz, vagy legalábbis csak részben. A pénz csak a világi szükségletet biztosítja.
Mindezek mellett a társadalmi rétegek kialakító tényezője. Minél több pénzt birtokolnak, annál könnyebben meggyőznek másokat, hogy a saját javukra fordítsák őket és megszerezzék őket maguknak. Emellett felsőbb rétegekbe helyezhetik magukat és szabadabban hozhatnak döntéseket. A másik oldalon pedig azok, akik ezeket a döntéseket elszenvedik, nem tehetnek ellene semmit, mert, vagy túl későn jönnek rá, hogy mi lett volna a helyes és mi nem, vagy tudják, hogy milyen következményekkel jár, ha elfogadják az ajánlatot, mégis úgy cselekednek, mert ellenben ezzel, nekik szükségük van rá. A zsarolást írhatjuk példának. Hasonló a megvesztegetés, de ennél már az is feltehető, hogy egyik felet sem érdeklik a következmények. A manipuláció többféle is lehet: van a közvetlen, amikor az egyik megpróbálja meggyőzni a másikat, és van az indirekt, amikor mások kívülről szemlélik az eseményt. Ha egyetértenek a feltevővel és helyeselnek vele, akkor igazából ők is a beszélő hatása alá kerülnek.
A hatalommal nem kellene feltétel nélkül visszaélnünk, hiszen segíteni is lehetne vele másoknak, de ez azt jelentené, hogy a megszerzett vagy kapott hatalmat megosztanánk társainkkal, azaz átadnánk az irányítást, de emberek vagyunk, miért is tennénk ilyet! Sajnos az egymás iránti szeretetünk kevés, ahhoz, hogy lemondjunk a kapzsiságunkról, ezért inkább megtartjuk. Mátrixból egy idézet tökéletesen modellálja az ember, hatalom iránti megszállottságát: ,,Mit akar az, akinek hatalma van? Még több hatalmat.”
Budapest-töredékek 